By hoppt
"Az autót Európában találták fel, és úgy gondolom, hogy itt kell átalakítani." - Maroš Šefčovič szlovák politikustól, az Európai Bizottság energiaunióért felelős alelnökétől ezek a szavai egy jelentős érzelmet tükröznek Európa ipari táján.
Ha az európai akkumulátorok valaha is globális vezető szerepet töltenek be, Šefčovič neve kétségtelenül bevésődik a történelembe. Ő vezette a European Battery Alliance (EBA) megalakítását, amely elindította az európai akkumulátor-szektor megfiatalítását.
2017-ben az akkumulátoripar fejlesztésével foglalkozó brüsszeli csúcstalálkozón Šefčovič az EBA megalakítását javasolta, amely lépés megerősítette az EU kollektív erejét és eltökéltségét.
"Miért volt 2017 kulcsfontosságú? Miért volt olyan döntő az EBA létrehozása az EU számára?" A válasz a cikk nyitó mondatában rejlik: Európa nem akarja elveszíteni a "jövedelmező" új energetikai járművek piacát.
2017-ben a világ három legnagyobb akkumulátor-szállítója a BYD, a japán Panasonic és a kínai CATL volt – mindegyik ázsiai vállalat. Az ázsiai gyártók hatalmas nyomása miatt Európa szörnyű helyzettel néz szembe az akkumulátoriparban, és gyakorlatilag semmit sem tudott felmutatni.
Az Európában született autóipar egy olyan fordulóponton volt, ahol a tétlenség azt jelentette, hogy a globális utcákat az Európához nem kapcsolódó járművek uralják.
A válság különösen szembetűnő volt, ha figyelembe vesszük Európa úttörő szerepét az autóiparban. A régió azonban jelentősen lemaradt az akkumulátorok fejlesztése és gyártása terén.
A szorult helyzet súlyossága
2008-ban, amikor az új energia koncepciója kezdett megjelenni, és 2014 körül, amikor az új energiahordozók megkezdték kezdeti „robbanásukat”, Európa szinte teljesen hiányzott a színről.
2015-re nyilvánvalóvá vált a kínai, japán és koreai vállalatok dominanciája a globális akkumulátorpiacon. 2016-ra ezek az ázsiai vállalatok foglalták el az első tíz helyet a globális akkumulátor-vállalati rangsorban.
A dél-koreai SNE Research piackutató cég szerint 2022-ben a világ tíz legnagyobb akkumulátor-gyártó vállalata közül hat Kínából származott, és a globális piaci részesedés 60.4%-át birtokolta. A dél-koreai akkumulátorgyártó vállalatok, az LG New Energy, az SK On és a Samsung SDI részesedése 23.7%, a japán Panasonic pedig 7.3%-kal a negyedik helyen áll.
2023 első kilenc hónapjában a világ tíz legnagyobb akkumulátor-telepítő vállalatát Kína, Japán és Korea uralta, európai vállalat pedig nem volt látható. Ez azt jelentette, hogy az akkumulátorok globális piacának több mint 90%-a megoszlott a három ázsiai ország között.
Európának el kellett ismernie lemaradását az akkumulátorok kutatásában és gyártásában, amely terület egykor vezette.
A fokozatos lemaradás
A lítium akkumulátor-technológia innovációja és áttörései gyakran a nyugati egyetemeken és kutatóintézetekben születtek. A 20. század végén a nyugati országok álltak az új energetikai járművek kutatásának és iparosításának első hullámában.
Európa az elsők között vizsgálta meg az energiahatékony és alacsony kibocsátású járművekre vonatkozó politikákat, és már 1998-ban bevezette az autóipar szén-dioxid-kibocsátási szabványait.
Annak ellenére, hogy Európa élen jár az új energiakoncepciók terén, Európa lemaradt az akkumulátorok iparosításában, amelyet jelenleg Kína, Japán és Korea ural. Felmerül a kérdés: miért maradt le Európa a lítiumelem-iparban, annak technológiai és tőkeelőnyei ellenére?
Elveszett lehetőségek
2007 előtt a nyugati főbb autógyártók nem ismerték el a lítium-ion elektromos járművek műszaki és kereskedelmi életképességét. Az európai gyártók – élükön Németországgal – a hagyományos belső égésű motorok – például a hatékony dízelmotorok és a turbófeltöltő technológia – optimalizálására helyezték a hangsúlyt.
Ez a túlzott támaszkodás a tüzelõanyag-jármûvek útjára vezette Európát rossz mûszaki úton, aminek következtében az akkumulátorok terén hiányzott.
Piaci és innovációs dinamika
2008-ra, amikor az Egyesült Államok kormánya a hidrogénről és az üzemanyagcellákról a lítium-ion akkumulátorokra helyezte át az új energetikai elektromos járművekre vonatkozó stratégiáját, az EU-ban, ennek hatására a lépés hatására megugrott a lítiumakkumulátorok gyártására és a cellák gyártására irányuló befektetés. Sok ilyen vállalkozás azonban, köztük a német Bosch és a dél-koreai Samsung SDI vegyesvállalata, végül megbukott.
Ezzel szemben a kelet-ázsiai országok, például Kína, Japán és Korea gyorsan fejlesztették az akkumulátor-iparukat. A Panasonic például az 1990-es évek óta az elektromos járművek lítium-ion akkumulátoraira összpontosított, együttműködve a Teslával, és a piac jelentős szereplőjévé vált.
Európa jelenlegi kihívásai
Napjainkban az európai akkumulátor-ipar számos hátránnyal küzd, beleértve a nyersanyagellátás hiányát. A kontinens szigorú környezetvédelmi törvényei tiltják a lítiumbányászatot, és szűkösek a lítiumkészletek. Következésképpen Európa lemarad a tengerentúli bányászati jogok biztosításában ázsiai társaihoz képest.
A verseny a felzárkóztatásért
Annak ellenére, hogy az ázsiai vállalatok dominálnak a globális akkumulátorpiacon, Európa összehangolt erőfeszítéseket tesz akkumulátoriparának újjáélesztésére. Az Európai Akkumulátor Szövetség (EBA) a helyi termelés fellendítésére jött létre, az EU pedig új szabályozást vezetett be a hazai akkumulátorgyártók támogatására.
Hagyományos autógyártók a harcban
Az olyan európai autóóriások, mint a Volkswagen, a BMW és a Mercedes-Benz, nagymértékben fektetnek be az akkumulátorkutatásba és -gyártásba, saját cellagyártó üzemeket és akkumulátor-stratégiákat hoznak létre.
Hosszú út előttünk
A haladás ellenére az európai akkumulátor-ágazatnak még hosszú utat kell megtennie. Az iparág munkaigényes, jelentős tőke- és technológiai befektetést igényel. Európa magas munkaerőköltsége és a teljes ellátási lánc hiánya jelentős kihívásokat jelent.
Ezzel szemben az ázsiai országok versenyelőnyt építettek ki az akkumulátor-gyártásban, profitálva a lítium-ion technológiába való korai beruházásokból és az alacsonyabb munkaerőköltségből.
Következtetés
Európa energiaakkumulátor-iparának újjáélesztésére irányuló törekvése jelentős akadályokba ütközik. Bár vannak kezdeményezések és befektetések, továbbra is óriási kihívást jelent a „nagy három” – Kína, Japán és Korea – dominanciájának megtörése a globális piacon.
válaszoljon 6 órán belül, bármilyen kérdést szívesen fogadunk!
